Mindenkinek

A mellrákról általában

  • A mell felépítése
  • A rákról
  • Az emlőrákról
  • Az emlőrák előfordulása hazánkban
  • Kik a veszélyeztetettek az emlőrák kialakulásának szempontjából?
  • Az emlőrák felismerése
  • Az emlőrák szűrése
  • Az emlőrák gyógyítása
  • Csökkenthető-e a mellrákos megbetegedés kockázata?

A mell (emlő) felépítése

A mell zsír és mirigyes emlőszövetekből áll, emellett idegek, erek, artériák és kötőszövetek segítenek egyben és a helyén tartani a mellet. A fő mellizom (pectoralis izom) a mell és a bordák között található a mellkas falán.
A mell szövete mirigyek (pici gömbölyű zsákocskák, amelyek a tej termelődésében segítenek) és tejcsatornák (kis csatornák, melyek szoptatáskor a mirigyektől a bimbónyílásig vezetik a tejet) összetett hálózata, melyek képileg leginkább egy fürt szőlőhöz hasonlítanak. Ezeket a fürtöket lebenyeknek nevezzük.
Az emlőszövetet mirigyállománynak is lehet nevezni.

A női mell alakulása gyermekkortól felnőttkorig

Gyermekkorban a lányoknak kicsi és fejletlen emlőállományuk van.
Pubertáskorban, a petefészekben és az agyalapi mirigyben (ami az agyunknak az a része, amely a növekedést és egyéb mirigyeket kontrollálja) termelődő hormonok hatására kezd el nőni a mell. Ennek hatására a tejcsatornák megnyúlnak és elágazódások képződnek bennük.
Ezt követően az emlőállomány egy mirigyek és tejcsatornák fejlett rendszerévé válik.

A felnőtt mell

A felnőtt nőknek kb. 15-20 lebenye van mindkét mellben. Mindegyik lebeny 20-40 mirigyet tartalmaz.
A mirigyekhez kis tejcsatornák vezetnek. Ezek a kis csatornák szőlőfürtszerűen kapcsolódnak össze, fokozatosan nagyobb csatornákba torkollva.
Minden mellben kb. 10 tejcsatorna rendszer van, mindegyiknek külön kivezető nyílása van a mellbimbón.
Bár pubertáskor után a mell már teljesen fejlett, az emlőállomány a szoptatásig nyugalmi állapotban marad.

Terhesség és szoptatás

Terhesség alatt a mirigyek megnövekednek és elkezdenek tejet termelni.
A tej a tejcsatornákba jut, hogy az anyuka tudja a babáját szoptatni.
Az izomszövetek segítenek abban, hogy a mellbimbók stimuláció vagy szoptatás hatására megkeményedjenek.
A mirigyek körüli izomszövetek segítenek abban is, hogy a tej a tejcsatornákba préselődjön. A bimbó körül található mirigyek (a bimbót körülvevő, színes kör alakú területen) kis mennyiségű folyadékot bocsájtanak ki szoptatás közben, hogy benedvesítsék a bimbót a szoptatáshoz.

Változások menopauza után

A menopauzát követően (amikor is a petefészek abbahagyja a hormontermelést és a nők nem menstruálnak tovább) a mirigyek száma lecsökken és a megmaradó mirigyek méretben összezsugorodnak. A mirigyállomány menopauza miatti csökkenésével az emlő sűrűsége is csökken.

  • A menopauzát megelőzően a mellben több emlőszövet van, mint zsírszövet (sűrűbb, magasabb denzitású mell).
  • A menopauza után a mellben jellemzően több a zsírszövet, mint az emlőszövet (laza, alacsonyabb emlő denzitás)

Ez, a női mell sűrűségében bekövetkező természetes változás segít abban, hogy a menopauza után lévő nők mammográfiás felvételeit könnyebb leolvasni, mint a menopauza előtt lévőkét.

A férfi mell

A fiúk és a lányok hasonló emlőállománnyal kezdik az életet. Ugyanakkor a férfiak mellállománya nem megy át olyan összetett növekedési folyamaton, mint a nőké.
Pubertás korban a magas tesztoszteron és az alacsony ösztrogén szint megállítja a férfiak mellének fejlődését.
A férfiaknak is van valamennyi tejmirigyük, de ezek a növekedés során fejletlenek maradnak. A mirigyek legtöbbször nem fejlődnek ki.

Forrás: Susan G. Komen

A rákról

Szervezetünkben – mint az élővilágban mindenütt – folyamatos születés és pusztulás jelenti ez élet egyensúlyát. Sejtjeink szaporodása az elhalt sejtek pótlását hivatott szolgálni. Néha, pl. sebek gyógyulásakor, a sejtek fokozottan szaporodnak, hogy a keletkezett hiányt pótolják. Rák esetében azonban a sejtek megállíthatatlan szaporodása nem az életet szolgálja, hanem szabályozatlan túlnövekedéssel éppenséggel életünkre is törhet. Az ú.n. jóindulatú daganatok életünket nem veszélyeztetik, kóros göbök formájában jelenhetnek meg, növekedésük azonban a ráktól eltérően soha nem agresszív.

Az emlőrákról

Az emlő rákja a már leírt, a járatokat bélelő hámsejtek értelmetlen, agresszív növekedését jelenti. Nem csak a járatok hosszában, hanem azok falát áttörve az emlő alapállományában is növekednek (-tapintható rákos csomó-), sőt a nyirok-keringés útján a hónalji nyirokcsomókba jutva (-helyi áttét-) vagy a vérkeringés útján más szervekbe eljutva (-máj, csont, stb. -távoli áttét-) megtelepedhetnek és „daganatot”, áttétet képezhetnek. Ez az agresszív folyamat időt vesz igénybe: amíg a daganat csak a járatokon belül található, vagy oly kicsiny, hogy nem tapintható, csak röntgen vizsgálattal mutatható ki, nagy biztonsággal gyógyítható. Minél nagyobb, minél előrehaladottabb a folyamat, minél több anatómiai területet érint, annál nehezebb a gyógyulás.

Az emlőrák előfordulása hazánkban

Hazánkban évente több mint 8 000 új mell-rákos esetet diagnosztizálnak.  Napjainkban a betegség korai stádiumban csaknem 100%-ban gyógyul, de a késői esetek sem jelentenek reménytelenséget. Gyógyulásnak természetesen a lelki-testi-szociális-érzelmi harmónia állapotának elérését nevezzük. Azt, hogy bár átestünk a betegségen, életünk célja, értelme  nem változik.

Kik a veszélyeztetettek az emlőrák kialakulásának szempontjából?

Az idősebbek: a betegség 35 éves kor alatt viszonylag ritka. A legtöbb emlőrákot 50 év körüli nőkön, illetve 60 év felettieken diagnosztizálják.
Növeli a kockázatot:

  1. Emlőrák a kórtörténetben (anamnézisben): akinek már volt emlőrákja, annak a másik emlőjében nagyobb eséllyel alakulhat ki emlőrák.
  2. Emlőrák a családban: Nagyobb a kockázat, ha a vér szerinti rokonoknál – nagynéni, édesanya, lánytestvér vagy lánygyermek – már előfordult emlőrák, főleg akkor, ha fiatalabb korban jelentkezett.
  3. Örökölt emlőrák: Az emlőrák ismert génelváltozásokkal összefüggően örökölhető is (BRCA1, BRCA2), ez a betegség viszonylag ritka. Ha ilyen géneltéréseket találnak, akkor az orvosok olyan eljárásokat javasolnak, amelyekkel az emlőrák korai stádiumban kimutatható vagy kialakulása késleltethető.
  4. Fokozott ösztrogén-hatás: Valószínű, hogy minél tovább van kitéve egy nő az ösztrogénhormon hatásának (amelyet szervezete termel, vagy gyógyszerkészítmény formájában – tabletta, tapaszt használ), annál nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata. Veszélyeztetett, akinek menstruációs ciklusa 12 éves kor előtt kezdődik, a klimaxa (menopauzája) későn, 55 év fölött következik be, nem szült gyermeket vagy hormonpótló kezelésben részesült hosszú éveken át.
  5. Késői terhesség. Nagyobb az emlőrák kialakulásának veszélye azokban, akik későn – 30 fölött – szülnek először gyermeket, mint akik fiatalabb korban.
  6. Sugárterápia. Fokozottabb az emlőrák kialakulásának veszélye azoknál, akik 30 éves kor alatt sugárterápiában részesültek, különösképpen, akik Hodgkin-kór kezelése során kaptak sugárkezelést.
  7. Alkoholfogyasztás. Néhány tanulmány azt sugallja, hogy rendszeres, túlzott alkoholfogyasztás esetén kismértékben növekszik az emlőrák kialakulásának veszélye.

Az emlőrák felismerése

Nagyon jól gyógyítható az emlőrák, ha idejében, még a tapintási eltérés (-csomó megjelenése-) előtt ismerjük föl. Ennek eszköze a mammográfiás szűrés. Érzékeny technikával az emlő rosszindulatú daganatainak jelentős része felismerhető. Megfelelő eszközökkel a kóros területből mintát vesznek (-citológia, biopszia-). Fontos lehet az emlők rendszeres, havi egy alkalommal történő, tapintásos önvizsgálata is.

Az emlőrák szűrése

Szűrés során érzékeny módszer alkalmazásával tünetmentes asszonyokat vizsgálunk, hogy egy esetleges rosszindulatú folyamat, vagy annak megelőző állapota felismerhető legyen. Így az agresszív daganatos folyamat megelőzhető. A szűrés szuverén eszköze az emlők radiológiai vizsgálata (mammográfia). Ennek során a kis méretű, 3– 5 mm-es daganatok is biztonsággal kimutathatók. Szűrést gazdasági okokból csak a legveszélyeztetettebb életkorban végeznek. Szakorvos indokolt esetben ugyanakkor ú.n. „klinikai” emlővizsgálatot kezdeményez: ilyenkor panasz vagy daganat fokozott kockázata miatt összetett emlővizsgálat történik (-mammográfia, tapintás, ultrahang, mintavételezés-).

Az emlőrák gyógyítása

Rosszindulatú daganat esetén a gyógyulást kiegészítő kezelések segítik, melyek a műtét előtt vagy azt követően indokoltak: pl. sugárkezelés, gyógyszeres terápia. Mindannyian tudjuk, hogy ezek embertpróbáló időszakot jelentenek egy beteg életében, de a mai korszerű kezelések időszakában azt is tudjuk, hogy megéri az áldozatot.

Csökkenthető-e a mellrákos megbetegedés kockázata?

Kulcsszavak: egészségmegőrzés, egészségfejlesztés, a gyermekvállalás, illetve a szoptatás idejének növelése.
Az egészség megőrzésének legfontosabb kellékei a dohányzás mellőzése, az egészséges táplálkozás, az aktív testmozgás, az elegendő pihenés, és a stressz mérséklése. Mit is jelentenek a gyakorlatban ezek, a mindenki számára ismerősen csengő fogalmak?
Az egészséges táplálkozás elsősorban az évszakoknak megfelelő, idényjellegű zöldségek, gyümölcsök napi háromszori fogyasztását jelenti. Emellett nagyon fontos, hogy elegendő rizs, gabona – például teljes kiőrlésű kenyér – szerepeljen az étrendben. A zsír és a felesleges só bevitel csökkentése is elengedhetetlen.
A rendszeres testmozgás kiemelt fontosságú, természetesen mindenkinek képességei szerinti mozgás javasolt, hetente legalább háromszor félórában. A pihenés terén fontos a nyugodt éjszakai alvás, a stressz mérséklésében pedig a saját, személyre szabott védekezési mechanizmus kialakítása.

Orvos szakértőnk dr. Vass László és Dr. Forrai Gábor