EmlőrákrólHírekMindenkinek

Számít az az egy nő. Minden nő számít.

Mi is a mellrák szűrés? Elveszhet az adatunk valahol a rendszerben? Mi az, hogy tiltólista? Tudnivalók arra az esetre, ha szűrési meghívót kapunk, és arra is, ha nem.

Rengeteg információ elhangzik a szűrésekről és azok fontosságáról, különösen októberben. Szerencsére sokan fellépnek a megtévesztő híresztelésekkel szemben is, amelyek a mammográfiás szűrésről próbálják lebeszélni az embereket. Számos kezdeményezés buzdítja a nőket arra, hogy részt vegyenek a mellrák szűrésen, hangsúlyozva az életmentő korai diagnózis fontosságát – vagyis azt, hogy az időben, legkisebb formájában felfedezett emlőrák nagyon jól gyógyítható, és hosszú, jó minőségű életben élhető meg.

Nehezen kommunikálható azonban az, hogy egészen pontosan mit jelent a „szűrés”. Nem világos a különbség az egészségesnek hitt 45-65 éves kor közötti nőknek szervezett népegészségügyi szűrés és a diagnosztikus emlővizsgálat között, amelyet figyelmeztető jel, panasz miatt kérünk, vagy mert magas az emlőrák kockázatunk.

A népegészségügyi szűrés során tapintási és mammográfiás vizsgálat történik. A népegészségügyi szűrést kimondottan az egészséges lakosság számára tervezték, ami elméletileg úgy működik, hogy a 45 évét betöltött hölgyeket meghívják szűrésre a születésnapjukat követő első évben. Gyakran azonban a másodikban. De előfordul, hogy egyáltalán nem hívják meg, mert adminisztrációs hiba miatt nem kerülnek bele a rendszerbe – ennek egyik oka lehet a TAJ kártyán írt név és a személyi igazolványon írt név közötti eltérés, akár egyetlen betű félregépelése, vagy a lakcímben történt változás, vagy véletlen hiba. Ennek a kimaradásnak a következőképpen lehet utána járni:

1. Le kell ellenőrizni, hogy a személyi igazolványban és a TAJ kártyán az utolsó betűig és ékezetig minden azonos.
2. Ezen a linken mindenki megtalálja a megyéjéhez tartozó kormányhivatal illetékes osztályának elérhetőségét: link a Kormányhivatalhoz. Itt el lehet jutni a megyei Népegészségügyi Főosztályhoz, és levélben, írásos formában kell kérni, hogy ellenőrizzék le az adatokat, mert nem kapott meghívólevelet „x” ideje. (Pl. 45. születésnapját követően 1 éven túl). Ebben az esetben a későbbiekben a személyes iratok fénymásolatát (személyi, lakcím kártya, TAJ kártya) mellékelni kell a levélben.

Gyakran előfordul azonban más fajta adat-összecsúszás is, amelyről sajnos csak kevesen tudnak. Abban az esetben, ha bármikor beutalóval részt vettünk diagnosztikai vizsgálaton (mammográfián) akár azért, mert valamilyen emlőrák-gyanús jelet észleltünk, panaszunk van, vagy a családunkban előforduló betegség-halmozódás miatt magas lehet az emlőrák kockázatunk, a népegészségügyi szűrési listán „tiltásra” kerülhetünk. Ez azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási viszont-finanszírozott rendszerben a legutóbbi mammográfiás vizsgálatot követő 2-3 évben nem fogunk meghívót kapni a Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályától (amit korábban ÁNTSZ-nek neveztek).

Amennyiben nem beutalóval veszünk részt mammográfiás vizsgálaton, hanem magán-ellátásban, akkor az adatok nem érnek össze, és a „tiltólista” nem lép életbe.

Azokat, akiknek már volt emlőrák az életében, a hivatalos rendszer szintén „letiltja” a népegészségügyi szűrésre meghívandók közül kb. 5-6 évre, hiszen feltételezi, hogy a rák kezelése közben és az utógondozás alatt a megfelelő képalkotó vizsgálatok rendszeresen megtörténnek.

A hivatalos „szűrés” Magyarországon egy meghatározott korosztálynak szól, amelybe életünk során 20 évig tartozunk bele , ezért egyszer csak kikerülünk ebből a szűrendő csoportból. Abban az évben, amikor betöltjük a 65. életévünket, a jelenlegi gyakorlat szerint egy olyan levelet fogunk kapni, ami informál minket arról, hogy már nem tartozunk a szűrésre meghívandó korosztályba. Innentől kezdve nem kapunk majd több szűrési meghívót, de ez nem jelenti azt, hogy csökkenne a kockázatunk. Sőt, az emlőrákok jelentős része 60 éves kor felett keletkezik. 65 éves életkor felett tehát saját magunknak kell gondoskodni arról, hogy nem marad diagnosztizálatlanul egy lehetséges emlőrák betegség – vagyis kétévente kérjünk beutalót a háziorvostól mammográfiás szűrésre.

Tisztában kell lenni tehát azzal, hogy emlőrák:
– a szűrési korosztályba lépés (45 év) előtt is keletkezhet
két szűrővizsgálat között is keletkezhet.

Mindezek tudatában sem könnyű eligazodnunk a szűrések és vizsgálatok bonyolult tudnivalói között, és okosan cselekednünk az egészségünk és a jó életminőségünk érdekében.
Edit 48 éves volt, amikor először kapott meghívót mammográfiás népegészségügyi emlőszűrésre, amely a korai diagnózist hivatott segíteni. Ekkor már egy éve túl volt az emlőrák műtéten és az azt követő terápián. Kata pedig terhessége alatt vette észre, hogy egy kemény csomó van a mellében. Fiatal kora és a várandóssága miatt nem küldték el képalkotó vizsgálatra. Terhességi emlőrákja volt.

Bár ezek a történetek szerencsére viszonylag ritkán fordulnak elő, azt is tudjuk, hogy Magyarországon minden 8.-9. nőt érint vagy érinteni fog élete során a betegség. Ne rólunk szóljon a következő ilyen történet! Figyelnünk kell arra, hogy figyeljenek ránk akkor is, amikor még nincs nagy baj. Amennyiben panaszunk van, kérjünk diagnosztikus vizsgálatot. Ha normál kockázattal 45 éves korunkig panaszmentesek vagyunk, a szűrési meghívó kézhezvételekor mindenképpen menjük el a szűrésre abba az akkreditált központba, ahová a meghívó szól. Ne hagyjunk ki szűrést, minden két évben feltétlenül vegyünk részt rajta. Mert „számít az az egy nő. Minden nő számít.” (Nancy Brinker)

Ez az írás az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen cikke. A tudnivalók pontosításában segítségünkre volt Dr. Forrai Gábor emlőradiológus szakember. Amennyiben gondja van, elakad a szűrési rendszerben vagy a kezelése során, keresse az Egészség Hídját, hogy segíthessünk.