A párizsi charta, amely világméretű összefogásra szólít a rák ellen

Február 4. a nemzetközi rákellenes világnap, melyet az International Union Against Cancer (UICC) 2000 februárjában Párizsban tartott első rákellenes világkongresszusán hirdettek meg annak emlékére, hogy a kongresszus ezen a napon történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a rák ellen.

A Rákellenes Charta hitet tett az emberséges kezelés és a minőségi rákellátás mellett, egyenlő partnerként kezelve a rákos betegségben szenvedő embereket. Hangsúlyozta az új orvosi kutatások fontosságát, illetve azt, hogy ezek a kutatási eredmények minél hamarabb utat találjanak a klinikai területre. Az összefogás szót emelt a megbélyegzés, a félelem és a közömbösség ellen, hogy a közvéleményt megfelelő irányba befolyásolja.

A Charta további nagy értéke, hogy kiemelte a tájékoztatás fontosságát, hiszen egy tudatos és tájékozott beteg könnyebben részt tud venni a rá vonatkozó döntések meghozatalában, illetve fokozottabban tud együttműködni az orvosokkal a terápia sikerének érdekében. Egyik legfontosabb szempontként a korai felismerést, illetve a szervezett rákszűréseket nevezte meg.

Az UICC az elsődleges célok közé helyezte a rákbetegek általános (fizikai, lelki és szociális szempontjait is magában foglaló) jólétének – azaz életminőségének – javítását,  tekintet nélkül a betegség fokára és kimenetelére, illetve különös hangsúllyal a fájdalom kezelésére a betegség minden szakaszában.

A rákellenes világnap a rák elleni küzdelem fontosságára kívánja a társadalom figyelmét irányítani.

„Mivel az országok egyedül nem tudják felvenni a harcot a rák ellen, szükséges az összefogás a kutatás, a megelőzés, a kezelések hatékonyabbá tételére” – áll a konferencián aláírt Párizsi Chartában.

Az alábbiakban néhány fő gondolatot sorolunk fel.

Összefogás a Párizsi Charta szellemében

  1. Összefogással és együttműködéssel, közös erővel, a rákkal szemben is felvehetjük a harcot, legyőzhetetlen szövetséget alkotva kutatókkal, egészségügyi szakemberekkel, betegekkel, az állami szervekkel, a gazdasági szektorral és a médiával.
  2. Célunk a rákbetegségek megelőzése, gyógyítása, az új kutatási eredmények gyors, gyakorlati felhasználása, a megfelelő kezelésekhez való egyenlő hozzáférés elősegítése, a betegek életminőségének javítása.
  3. A rákos beteg jogai: alapvető emberi jogok.
  4. A Párizsi Charta résztvevői elkötelezik magukat a rákbetegségekkel kapcsolatos tévhitek, stigmák felszámolása mellett, ugyanis a rákbetegség egy biológiai kórkép, és nem pedig társadalmi állapot.
  5. Céljaink eléréséhez szükséges a közfelfogás átformálása, hogy a rák is gyógyítható.
  6. A betegeket teljes körű módon tájékoztatni kell a klinikai vizsgálatok lehetőségeiről, előnyeiről és veszélyeiről. Törekedni kell a gyors, hatékony, etikailag megfelelő, a rákbetegek érdekeit szolgáló klinikai vizsgálatok lefolytatására.
  7. A rákellenes harc során tett jelentős lépések ellenére drámai módon változó a betegek túlélési aránya országok, települések, sőt még intézmények között is. Mindenkinek joga van a minőségi rákellátáshoz és kezeléshez.
  8. Folyamatosan fejleszteni kell a megelőzés, diagnózis, kezelés, fájdalomcsillapítás irányelveit, és törekedni kell a kezelések egységesítésére. A betegek számára elérhetővé kell tenni a jó minőségű vizsgálatokat az egészségügyi gondoskodás minden szintjén, összhangban a betegség minden terhével.
  9. A rákbetegségek kialakulásának kockázata csökkenthető a dohányzás, a fertőzések, a levegőszennyezés elkerülésével és egészséges táplálkozással. A megbetegedések kockázatának csökkentése a rákellenes harc egyik legfőbb eszköze.
  10. Ténykérdés, hogy a több mint 200 féle rákbetegség típusának meghatározása és korai felfedezése kedvező kimenetelt jelent a beteg számára.
  11. Sok esetben a rákmegelőző állapot felismerésével és gyógyításával megelőzhető magának a rákbetegségnek a kialakulása.
  12. Az egyéni és a választott betegképviseletek kedvezően hatnak a rákellenes küzdelemre. Céljuk, hogy a betegeket megfelelően informálják, bizalmat keltsenek a bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlata iránt. A betegek a legfontosabb szereplői a rákellenes harcnak. Figyelmet kell fordítani a betegképviseletek, mint kulcsfontosságú stratégiai partnerek tájékoztatására az irányadó kezelések, túlélési lehetőségek fejlődéséről.
  13. A rákbetegségek ellen tett erőfeszítésekben elsődleges cél a betegek életminőségének javítása. A betegséggel együtt járó fizikai és érzelmi terhek mellett jelentősek lehetnek a kezelések mellékhatásai.
  14. Ha maga a betegség nem gyógyítható, lényeges, hogy a beteg jó életminőségét megőrizzük, és javítani tudjuk a megfelelő rákellenes kezelések alkalmazásával, támogató kezelésekkel, fájdalomcsillapítással, palliatív ellátással.
  15. Szükséges a betegek átfogó támogató kezelése, fájdalmuknak csillapítása és fáradékonyságuknak enyhítése.
  16. A rákos megbetegedések változatosságot mutatnak világszerte, ezért a felek egyetértenek abban, hogy minden országnak helyi igényekre szabott nemzeti rákellenes stratégiát kell létrehozni.
  17. A rák nem ismer határokat. Mivel az országok egyedül nem tudják felvenni a harcot ellene, szükséges az összefogás a kutatás, a megelőzés, a kezelések hatékonyabbá tételére.

Forrás: https://www.worldcancerday.org/, https://www.uicc.org/, daganatok.hu,
Annals of Oncology
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov