Műtéti heg probléma – hegletapadás

Mi a hegkezelés és mi az MFR (Myofascial Release) magyarul izompólya lazítás?

Szerző: Legéndi Zsuzsa, Gyógytornász, Földi nyirokterapeuta

Az emlőműtét mélyebb szöveteket érint, ezért a hegesedés természetes jelenség. Ez a  szervezet öngyógyító működése.
A sebet  először gazdag erezettségű sarjszövet tölti ki, később az erezettség csökken, a heg piros színe elhalványodik.
A gyógyulás során kialakuló  heg kollagén rostokból épül fel, és kollagént is termel, ami egy kocsonyás fehérje. A bőrön látható heg azonban csak a „jéghegy csúcsa”,  alatta a mélyebb szövetek hegesedése zajlik.
A szalagok, inak, izompólyák, hártyák, membránok – összefoglaló néven latinul „fascia” kollagént tartalmazó kötőszövetek, amit a hegképződés további kollagén termelésre ösztönöz. A hegek rugalmatlanabbak mint az ép bőr, szőrtüszőket, mirigyeket, ereket, idegeket csak csökevényesen tartalmaznak.
Néha előfordul – főleg besüppedő, nehezen elmozdítható hegeknél, hogy a bőven termelődő ragacsos kollagén összetapad az alatta lévő rétegekkel és ezek a  letapadások akadályozzák a szövetek egymáson való elcsúszását. Ezeket az összetapadásokat hívják latinul adhézióknak.

Az izompólya (fascia) diszfunkció fájdalommal, a kar-mellkas-váll mozgásainak beszűkülésével, ödémával járhat, olyan mint egy szűk és egyre szűkülő ruha,
ami nem engedi a mozgást, rontja a vérkeringést, így anyagcseretermékek, nyirok halmozódik fel a heg környezetében, ezáltal a nyiroködéma-hajlam is fokozódik.
A hónaljárokban a letapadások miatt kialakuló kötegek a váll mozgásbeszűkülését okozzák, fájdalmassá válik a kar mozgása, a hétköznapi teendők végrehajtása, hajmosás, öltözködés, autóvezetés, akár hát-, nyak-  és állkapocs fájdalom is jelentkezhet.
A heget nem lehet rugalmasabbá tenni, de az adhéziók (összetapadások) feloldhatóak. Ha panaszokat okoz, ahogy a növekvő heg és a kollagén húzza össze a környezetét, myofascialis release- izompólya lazítás, hegkezelés segíthet. Az izompólya lazításban jártas gyógytornász  által végzett hegkezelés, MFR kezelés általában a  12. héttől végezhető a kezelőorvos javaslatára, az esetleges sugárkezelés, kemoterápia figyelembevételével. A heg és a környező területek, az izompólya összenövéseinek MFR terápiája lassú és fájdalmatlan, kézzel végzett kötőszövet lazító kezelés.

24, emlőműtéten átesett nő közreműködésével végzett klinikai kísérlet során 13 résztvevő 4 héten át MFR terápiában, 11 fős csoport  pedig nyiroködéma terápiában részesült.
A nyiroködéma kezelés itt nem az ödémacsökkentésre irányult, hanem egyfajta placebo kezelésként működött, hogy az MFR terápia hatását a kontrollcsoporthoz képest mérni tudják.
A kezelések során azt vizsgálták, hogy 4 hetes kezelés után közvetlenül, illetve egy hónappal később változott-e és milyen mértékben a  fájdalom, a váll mozgásainak beszűkülése, a váll és a kar működése, a páciensek életminősége és a panaszok okozta lehangoltság. Az izompólya lazító kezelést kapott betegek rövid és hosszútávon is a fájdalom intenzitásának jelentős csökkenéséről számoltak be, valamint a  vállmozgások általános javulásáról (a kar befelé forgatási nehézség kivételével).  A kar használatát illetően mind
a két csoport javulást érzett rövid távon, de az izompólya lazító kezelés hatása hosszabb távon is megmaradt. A nyiroködéma kezelés érzelmi hatása kifejezettebb volt,  de a testi-fizikai  jó érzést inkább az MFR kezelés fokozta.

Összefoglalva: Az  emlőműtét utáni hegletapadásoknál az izompólya-lazító kezeléssel (MFR)  javulás érhető el mind a vállfájdalom, a váll mozgásbeszűkülése és a váll funkcionális működése terén.

Köszönet Fintha Ágnesnek az FDM terápiás alapelvekért

Forrás és további információ angol nyelven az alábbi linkeken
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30470892
https://bcrc.org/benefits-myofascial-release-therapy-mastectomy-lumpectomy/
http://fascialconnections.ca/breast-health-post-mastectomy-myofascial-release/
https://roperpt.com/myofascial-release-post-surgery/
https://journals.lww.com/oncology-times/fulltext/2005/03250/Helping_to_Relieve_the_Pain_of_Post_Surgical.18.aspx

https://bjgp.org/content/bjgp/69/685/395.full.pdf